Keresés a blogban

2012. dec. 31.

Gum-beetle és Gurgler légy.

Este elkészítettem Mcfly barátom instrukciói alapján ezt a legyet: 

Pergető (kajakos) horgász találkozó a Szigetközben.

Összejött egy jó kis csapat, Z. a haver, meg a blogon megismert két elszánt, az ultra light pergetést művelő horgász, ja meg én. Az egyikük I. kajakból pergetett, mintha magamat láttam volna kívülről.... Megbeszéltük kimegyünk együtt egy nagyon jó kis vízre, az időjárás nem volt kegyes, metsző szél borzolta a vizet, ami előző héten megáradt, ezért zavaros szinte tejfehér volt. Nem is volt halas élményünk de erre a vízre jövőre ki fogok jönni kajakkal, mert partról csak néhány hely horgászható meg. A helyi erők elmondása szerint van benne 5-6 kilós csuka 3-4 kilós dévér, harcsa, meg még ki tudja milyen hal.... Beszéljenek a képek, az év tényleg utolsó pecájáról.

2012. dec. 25.

Őszi Szigetköz kajakkal.

Találtam a videóim között egy őszi kajakos horgászatomról készültet, halak nélkül :( ami még nem volt publikus, fogadjátok szeretettel karácsony alkalmából :-)



2012. dec. 20.

Patakos peca a ködben.

Egy régi ismerősömmel mentünk ki hétvégén, megnézni a patakot. Kora délután indultunk, erősen szemerkélő köd borította a tájat, nem sok jót ígérve, egy kis pergetéshez. A patak alsó részéhez érve, meglepetten láttuk, hogy teljes szélességében be van fagyva. Vissza a kocsiba és a felső részen próbálkoztunk ismét, itt kicsit erősebb a sodrás, ezért nem volt befagyva csak a part széle, viszont egy jókora részen fakivágás volt, ezért szinte megközelíthetetlen lett a part. Bedőlt fák, gallyak mindenhol, remélem eltakarítja az Erdészet tavaszra... Tovább mentünk a még meghorgászható partszakaszra, de semmi mozgást nem láttunk, viszont már kezdett sötétedni. Gyorsan végigjártuk ezt a szakaszt, minden eredmény nélkül. Villámpeca halak nélkül, de egy jót sétáltunk, ez is valami. Nagyon gyorsan sötétedett, és a köd is egyre lejjebb ereszkedett a végén már nem láttam hova esik a kis wobbler. Talán ez volt az idei utolsó horgászatom a patak ezen részén, más részekre viszont még ki fogok látogatni mindenképp.

2012. dec. 17.

Hallégy ( Thunder Creek).

Kötöttem három Thunder Creek nevezetű, magyarosan hallegyet, rondák lettek mind a hárman, talán ez az egy amire rá lehet fogni a hallégy elnevezést. Van időm gyakorolni, tavaszra remélem kötök majd olyat is, ami már szépnek mondható. Egy biztos, elhatároztam a ronda első legyeimet sem dobom ki, hanem majd próbálok velük halat fogni, ki tudja lehet ezeket zabálják majd a 3 +os domik :-) Ja egyébként semmim nem volt hozzá amit az interneten írtak, nekiálltam összeszedni az alapanyagot, amiről úgy gondoltam jó lesz, aztán megcsináltam. A tesztelés még hátra van, kádban a fürdővízben :-) 


2012. dec. 13.

A domolykó császár bukása.


Elmentek, mindenki, hideg lett, nagyon hideg, lehűlt a patak vize, az öreg mohos hátú domolykó, már érezte hetekkel ezelőtt. Neki meg sem kottyant a hideg víz, a beszakadt fahíd lábánál, egy mély gödörben vészelte át az elmúlt évek teleit. Ez az ő birodalma volt, nem tűrt meg senkit maga körül. Kishalak ezreit látta vonulni, menekültek a tél elől, de ő kitartott a beszakadt fahídnál. Néha még hozott valami ennivalót a patak vize, egyre ritkábban, és ő egyre éhesebb volt - csak lenne még zsákmány - de a rákok már pihentek az iszapban, a rovarok megfagytak ott, a másik világban fent, kishal meg már nem járt a környéken. 

2012. dec. 1.

Kis csuka, kis balin, meg egy kis domolykó.


Végérvényesen beköszöntött a tél, álmosan, fázva indultam a patak partra megnézni mi történt ősz óta, kedvenc vízfolyásommal. Meglepődve láttam odaérkezésemkor, hogy a Vízügy asztal simaságúra borotválta az egyik partot, ez még jól is jöhet, majd tavasszal nem kell a zörgő nádban rendet vágnom, halkan meg tudom közelíteni a domolykókat. Most csukát akartam fogni, legalább egy kis csukát, ebben az évben még nem fogtam, igaz nem is horgásztam rájuk, annyi meg azért nincsen, hogy csak úgy beessenek mikor domolykóra, vagy balinra pergetek. A nádvágó gép a patakba is rakott rendesen, ezért minden második dobásom elakadt, de mivel most volt időm ezért nyugodtan visszaszereztem a wobblert. Már, már elmerengve dobáltam, pár km-t gyalogolva, mikor elnehezedett a botom, azt hittem elakadtam, de rúgott, úgyhogy felocsúdva fárasztani kezdtem, már láttam, hogy egy csuka van a horgon. Nem sokáig, pár tekerés után leakadt, viszont erre már én is felébredtem és elkezdtem jobban odafigyelni.

2012. nov. 29.

Hulló falevél, domolykók , álom és valóság. Videó.

Már majdnem elfelejtettem, egy kora őszi patakos pecáról készült videómat, most megosztom veletek. Még az MHM. magazinban megjelent írásomhoz készítettem. Kint a patakon most tombol a szél, esik az eső, jó visszanézni az őszi domolykós videókat. Az alábbi linkre kattintva eléritek a videót a youtube csatornámon:



2012. nov. 18.

Menyhalas videó.

Az egyik megfogott menyhalról készült videó is, van olyan ronda, hogy érdemes megnézni: 


2012. nov. 16.

Darázslégy.

Első valahogy kinéző legyem, előtte már négyet kötöttem, de azok nem publikusak :-) Párszor leizzadtam mire megtanultam a sokmenetes félcsomó kötését kötőszerszámmal, de pár nap alatt sikerült begyakorolnom, és ilyen lett az első darazsam: 


2012. nov. 15.

Még több menyhal...



Megint menyhalaztunk, mostanában erre van időm, egy, másfél óra peca, fél hattól, hét óráig aztán vége. Most a zárás alsó oldalán próbálkoztunk, a lezúduló víz mély gödröt vájt és ebbe dobtuk be az egyszerű cájgokat. Csúszóra szerelt 60-80 g-os tányér ólom, 70 cm-es előkén nagy méretű hosszú szárú horog, és a változatosság kedvéért nem kárászból vágtunk szeletet, hanem vörösszárnyú keszegek adták a csalinak valót. Az időjárás mostohább volt mint előző alkalommal, erős széllökések jöttek északnyugat felől, pont ahova ültünk, szemből kaptuk Szél Kálmán ajándékát.... Az első fél óra eseménytelenül telt, beszélgettünk, régi szép időkről, mikor ennyi halszelet ezen a helyen, hol süllőt, hol sügeret, de néha csukát is adott, ma meg örülni lehet egy, egy kósza menyhalnak. Volt egy spicc hajlítgatós kapásom, bevágtam de nem lett meg, biztos még óvodás lehetett, ha nem tudta a pici halszeletet egyben benyelni...

2012. nov. 12.

Eszik a menyhal.



Eszik a menyhal! Fogják lent is fent is az erőműnél, másfél kilós példányokról beszélnek....
Több se kellet nekem, az első adandó alkalommal szóltam a havernak, hogy menjünk ki, hátha több szerencsém lesz a menyusokkal, mint az év elején volt. Délután fél hat körül kiértünk a legközelebbi helyre, már néhány helyet ültek, ami azért bizakodásra adott okot. Gyorsan felcsaliztam a félbevágott döglött kis kárászt és behajítottam a sötétségbe. Z. egy élő kárászt vágott ketté és azzal csalizott, fél óra várakozás után Z-nek kapása volt!
Meglett az idei első menyhal, nem egy nagy példány de már méretes :-) Ennek örömére kitekertem a szerelékem és újra csaliztam én is élő kárásszal, valószínű a friss vér szagára jobban mozdultak. A következő menyhal nekem jutott, szinte az előző ikertestvére. Ahhoz képest, hogy a hőmérséklet még viszonylag magas, már ettek. Z. fogott még egy menyhalat az este folyamán, aztán amilyen hirtelen jöttek úgy eltűntek, fél nyolc után már nem jött semmi. Még vártunk egy kicsit aztán összepakoltunk és haza indultunk. Ha megy a menyus, akkor kell rá horgászni, ezért jövő héten még biztos kimegyek " fagyoskodni" .

2012. nov. 10.

Betli...



Még múlt héten kimentem egy délelőtt kajakos horgászni. Bár ne tettem volna, az óra nem ébresztett ezért a hajnalt lekéstem, előző este felszereltem a botokat és a kis műcsalis dobozból vettem ki forgó kapcsot, a dobozt meg nem tettem vissza a kajakos ládába....
Délelőtt 10 körül tettem vízre a hajót, akkor vettem észre nincs nálam a kis műcsalis doboz, volt olyan gondolatom, hogy fogom a hajót visszateszem a tetőcsomagtartóra és húzok haza mint a vadlibák. Másképp döntöttem.... elindultam hát, az ultra light botokkal és nehéz műcsalikkal, ha már egyszer kint vagyok, akkor horgásszak is. Nagyon sokan voltak vízen, szinte minden kanyarban láttam csónakos pergetőket, ezért egy eldugott részre mentem ahol a hideg víz ellenére, még mindig mozogtak kishalak. Láttam is egy csuka rablást, felraktam egy körforgót amit találtam a motyómban és azzal kezdtem keresni a csukát, meg is lett, elkapta! Boldog pillanatok ezek, hirtelen mindent elfelejtettem csak a fárasztás érdekelt, de nem sokáig, mert már láttam a halat, de akkor belehúzta magát egy kiálló vízalatti fába, és azzal a lendülettel lefordult a horogról. Ez volt az a második pillanat, hogy a hazamenetelre gondoltam... Aztán mégis tovább mentem oda ahol a domolykókat fogtuk a gumicsónakos horgászaton, de most eredménytelen volt az itt töltött idő. Aztán megélénkült a szél és akkor már tényleg visszafordultam, nem volt érdemes tovább erőltetnem a horgászatot..... Nem baj kajakoztam egy jót, néha azt is kell :-)

2012. nov. 9.

Balinok a ködös Öreg Dunán kajakkal. ( Videó )

Végre, volt egy kis időm összevágni a ködös dunai kajakos horgászatomat, hosszú lett nagyon hosszú...... de  érdemes végignézni :-)) Nem sok ilyen fergeteges halakban bőséges napot kaptam a Dunától:





2012. nov. 3.

Hulló falevél, álom és valóság.


A blogon is elérhetővé teszem az MHM magazin első számában megjelent cikkeket kicsit kibővítve, mert ez a blog horgásznapló is egyben, meg az irományaim gyűjteménye, a magazin továbbra is elérhető az alábbi linken:



2012. okt. 31.

Patakos barangolás.

A blogon is elérhetővé teszem az MHM magazin első számában megjelent cikkeket kicsit kibővítve, mert ez a blog horgásznapló is egyben, meg az irományaim gyűjteménye, a magazin továbbra is elérhető az alábbi linken:


Életem első "legyes" domolykói.



Mivel a kezemben volt a Shakespeare Odyssey 9ft 5wt legyező bot és egy Pflueger Medalist 5-ös orsó, már csak arra vártam, hogy kipróbáljam ott, ahova szántam, a kis patakra domolykózni. 

2012. okt. 28.

Öreg Duna kajakkal, másnap.


Másnap reggel, kábán ébredtem, a kocsiban hagytam mindent és felkelés után rögtön indulhattam, ezért is egy órával később keltem..... Minden izom a hátamon sajgott és tiltakozott a mozdulatok ellen, fájt na, nagyon fájt! A hajó levétele és vízre rakása egy kínszenvedés volt, mert a köd erősen szitált és vizes, csúszós volt minden. A vízen már éreztem ez a nap nem olyan lesz mint az előző, majdnem 20 cm-t apadt egy nap alatt! Ahol a halakat fogtam, most éktelen nagy kavicspad fogadott, balinnak, jásznak nyomát sem láttam, próbáltam mindenféle műcsalival vallatni a vizet, de semmi.....

Ilyen még nem volt, legyezés, pergetés bemutatása a Horgászshown!


A pergető és műlegyes horgászat még nem mutatkozott be hazánkban ekkora reprezentációval, ahogyan a 
11. 9-11 ig fog megjelenni a H0rgászShown.

2012. okt. 26.

Ködös hajnal az Öreg Dunán, balinokkal keringőzve ( Atyafinak ajánlva ).



Nyálkás, hideg, kellemetlen őszi reggel, de én már kint voltam a vízen, mikor még csak derengett az ég alja! Atyafi! Ezt a napot neked köszönhetem, ha összejött volna a kajakos, sátras, pergetős, halfüstölős peca a Dráván ( ami késik nem múlik ) , akkor most nem írhatnék balin hordákról, halak eszelős támadásáról a dunai ködben :-)) Viszont írhatnék hatalmas drávai domolykókról, vagy csukákról! Frenetikus hajnal volt, leraktam a hajót, minden csurom víz volt, szitált a köd, én meg még majdnem sötétben elindultam felfelé, ki a Duna közepébe! Buktak a márnák, volt, hogy majdnem a kajakba! Sejtelmes, borzongató idő volt, képzeljétek el mikor csak a köveken megtörő sodrás, nyaldosó, csapkodó hangját halljátok, meg néha egy, egy márna loccsanását..... aztán síri csend, csak az evező monoton loccsanása jelzi, hogy halad a hajó. Ez volt a tökéletes meditáció, ősszel, ködben, a partot nem látva evezni.... egy törékeny kajakban.

2012. okt. 23.

Legyes hétvége.

Belekóstoltam a műlegyezés édes, savanyú világába, édes, mert egy olyan horgász technikát ismertem meg ami semmilyen más horgász módszerhez nem hasonlít, savanyú, mert másnap a hát és vállizmaim lángot köpködtek ki magukból :-) Kitartó vagyok ezért megtanulok legyezve horgászni, eldöntöttem és kész! 


2012. okt. 22.

Egy éves a szigetközpeca!!!

Megérte blogom az egy évet, ez már valami, az induláskor még csak halvány vízióként élt bennem milyen is lesz ez, nem voltak tervek, célok, semmi csak lelkesedés. Most egy év után, már másképp gondolom, vannak tervek, célok, van jövőkép, mit akarok a bloggal, miért csinálom, miért írok néha meséket. Azt tudom amíg időm, erőm, és legfőképpen pénzem engedi írni fogom a blogot, mert minden horgász év értékes és leírva visszanézve talán tanulságos is. 

A blog életéből pár kép ami jól mutatja, hogy mindig lehet jobban csinálni....


2012. okt. 19.

Magyar Horgászblogok Magazinja!

Megérkezett, elkészült! A Magyar Horgászblogok Magazinjának első kiadása! Olvassátok! Beszéljetek róla! Osszátok meg minél több helyen! 




  

2012. okt. 17.

Százezer domolykó vízfolyása.


Ismét egy patak, amely életeret ad a domolykónak, pedig a víz mélysége a legmélyebb helyeken sem több 30 cm-nél. Ez a kis víz tele volt mindenféle nagyságú domolykóval, mindenre rávertek amit bedobtam, viszont volt olyan wobbler amit csak kopogtattak, és volt olyan amit eszeveszetten támadtak. Egy fekete 3-as panther martin körforgó lett a nap csalija, persze ha lett volna kisebb méretű akkor sokkal többet sikerül megakasztanom, de így sem unatkoztam. Ha az ilyen kis patakok, vízfolyások kellő figyelmet kapnának, nagyszerű sporthorgász lehetőségek rejlenének bennük. Sajnos nem ez a jellemző, a Vízügyön kívül itt nem jár a kutya sem ( csak jómagam...) pedig ha megfelelően kezelnék ezt a kis vizet netán telepítenének bele pisztrángot.... de nem álmodozom. Nekem a domolykók is elegendő élmény nyújtanak az ilyen kis vizeken. Viszont a módszer amivel kergetem őket az lehet, hogy a közeljövőben változni fog..... de ez még a jövő titka.

2012. okt. 12.

2012. okt. 8.

2012 Horgászblogja díj.



Erdélyi Balázs alias Horgászó séf ismét meghirdeti az év Horgászblogja díjat, az alábbi linken keresztül  lehet a részletekről többet tudni: 


Ez idén is izgi lesz, kíváncsian várom mire jutnak a korábbi díjazottak. 

2012. okt. 2.

"Béka Úr" patakos túravezetővel, domolykók, balinok nyomában.



-Tiszteltetem "Béka Úr"! Mondani teccett kend még a múltkor, hogy van ebben a patakban, néhány tuti hely, ahol nagy domolykók és balinok tanyáznak.
- Tiszteltesd az ángyos nénikéd Úrfi, mit képzelsz ide tolod a szőrös képű kölök kobakodat, oszt majd én jól elmondom neked hol találod a nagyokat mi?! Szerencséd, hogy nincs még itt az ősz, mert akkor nem beszélgetnénk itt úri módra... már rég az iszapban szunyókálnék. 

2012. szept. 25.

Patakos túra, leakadó domolykókkal és egy kis balinnal.


Szombat délután pár órát szántam kedvenc patakom további felfedezéséhez, sajnos a múltkori meder tisztítás nem tett jót az élővilágnak, ezeken a részeken szinte csak kis méretű halakkal találkoztam. Beszereztem 0,9g-os jigfejet, hozzá meg egy zöld ászka rákra hasonlító ízesített gumit és ezzel a finom csalival próbáltam becsapni a patak lakóit de nem jártam sikerrel.

2012. szept. 22.

Mese a Kis Kavicsról.


Fenn az Alpok hófödte bércein, ahol a metsző északi szél borzolja, pusztítja a csipkés gerinceket, ott kezdődik ez a történet.

2012. szept. 19.

Őszi Szigetköz szarvasbőgéssel és álmaim balinjával

Sötétben értem ki, nagyon sötétben, ragyogtak a csillagok, csend volt és hideg éjszaka, valahol kuvik sikoltott, egy ág reccsent, pattogott az avar, szállt a hideg pára, borzongott a testem, libabőrös lettem és akkor BÖ, BÖ, BÖ BŐŐŐ bőgött egyet a bika olyan közel, hogy a hangja rezgéseit éreztem! Megállt bennem az ütő, kitágultak az érzékeim -mi van ha többen vannak- és gyors evezőcsapásokkal a vak sötétben neki iramodtam a rengetegbe vesző folyónak, félelmetes sodrással vitt magával a víz, néhol árnyak zúgtak el mellettem, én csak lehúztam a nyakam és próbáltam az evezővel a sodrás közepén maradni. Beszakadt partok, bedőlt fák keresztezték az utam, csak az utolsó pillanatban vettem észre, nem volt második esélyem, ez volt az ára annak, hogy napfelkeltére kiérjek a nyugodt vízre, ahol nagy csukák vártak éhesen. 



2012. szept. 15.

Kiruccanás a patakra.

Mindig érnek meglepetések....már rég voltam a kedvenc patakomon, most jutott rá egy kis idő, hogy kimenjek. Mikor odaértem már messziről láttam sétány lett a patakpart, nyár végi kaszáláson esett át az a fele ahol én is horgászni szoktam. Micsoda kényelem! Lehetne mondani, lakkos cipőben jöhetek domizni :-) igen ám de a domolykó sem hülye, sőt már messziről röhögtek rajtam, hiába kúsztam, másztam, akkor is észrevettek! Húú de szenvedtem, ott voltak a lábam alatt de mihelyst megmozdultam, vagy odébb léptem, már csak az iszapfelhőt láttam. Mint a nagy Ho Ho Ho Horgász rajzfilmben, biztos jót derültek rajtam a halak.

2012. szept. 11.

Kora őszi balin parádé.

Nagy dilemmában voltam, az ágrendszerben vagy az Öreg Dunán horgásszak? A szlovákok erőmű karbantartás miatt vizet engedtek a kiszáradó Szigetközbe de nem úgy ám hogy ott is maradjon! Egy nap alatt 2 métert emelkedett a víz szintje aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan le is zúdult..... a halakkal együtt. Jó időt ígértek és ez nekem azt jelentette még egy utolsót megyek az Öreg Dunára "mezétlábas", kajakos, pörgetős horgászatra, hát így döntöttem. Bár a víz lehűlt, már csak 17 C, még élt bennem a remény, hogy a balinok a kövek közibe kergetik a küszöket.... A remény hal meg utoljára.  


2012. aug. 28.

Ínség, szárasság, hőség.



Hova lett a víz? Nem kell nekünk gát! Minek?! Mondják az okosok, én nem értek hozzá de látom hogy szlovák szomszédaink az aszályra való tekintettel elzárták a dunacsúnyi és bősi csapokat. Nekünk meg nincs gátunk, vízlépcsőnk mert a magyarnak nem kell a Dunára semmilyen műtárgy!! Már vizünk sincs...... kifolyik mind a Szigetközből meg az Öreg Dunából is Szlovákia meg tölti a tározóját és működteti a vízi erőműveit! Pedig egy jól működő gátrendszerrel vagy fenékküszöbbel meg lehetne emelni a vízszintet és megtartani az egyre értékesebb vizet. Húsz éve nem történik semmi! Én meg csak szomorkodom mert a nekem legkedvesebb táj az alsó Szigetköz szomjazik!  

2012. aug. 26.

Kis patakos.

Volt egy órám pecázni, mit tehettem volna mentem a kis patakra, már régen láttam a lakóit :-) Mikor odaértem egyből feltűnt a kicsit zavaros víz, még nem tudtam, hogy ez jó vagy sem.... Pár dobás után jelentkezett az első domi, mindig eszeveszett erővel támadnak hogy aztán elfeküdve a vízen megadják magukat. 


2012. aug. 23.

Sátorozós, kalandozás.



Megígértem még tavasszal a fiamnak, kimegyünk sátorozni a Duna partra. Most jött el az ideje, hogy minden összeállt és mehettünk egy sátorozós, horgászós, kalandos hétvégére a Dunára. Ráadásul fiam egyik barátja és apukája, aki nem mellesleg horgászcimborám :-) is jöttek. Ember tervez a Természet meg máshogy gondolta, kiszemeltem még a kajakos horgászatom alatt egy nagyon jó placcot de mikor kiértünk siralmas látvány fogadott bennünket, a víz eltűnt a mederből! Ahova menni akartam ott a parttól 10 méterre volt a víz, közben meg iszaptenger, horgászatról szó sem lehetett! B tervem meg nem volt, tehát elkezdünk a parton helyet keresni, nagy nehezen találtunk egy kavicsos partot, viszont az útról egy ösvény vezetett csak le amin le kellet bukdácsolnunk...... Levittünk minden cuccot, ekkor már patakokban folyt rólam a víz de a gyerekek már a horgászattal voltak elfoglalva.

2012. aug. 14.

Ordas balin hordák támadása az Öreg Dunán.



Izzadok, érzem verejték csorog a homlokomon, vizes a párnám, meleg van nagyon. Kinyitom a szemem ránézek az órára hajnali kettőt mutat, felkelek, halkan, csendben. Kajak az autón, csomag a kocsiban, felöltözök, indulok. 

2012. aug. 8.

Egy újabb nap a Helemba szigetnél.



Ki tudtam menni még egyszer az esztergomi Duna szakaszra kajakkal horgászni. Korán keltem, hajnali 3 óra előtt, az előző nap tapasztalata alapján már tudtam hol kezdek.

2012. aug. 7.

Balin az Esztergomi Érsek gyümölcsös szigeténél.



Helemba sziget rövid története:
1234-et írunk vala, II. Endre királyunk elrendelteti, hogy Róbert Érsek kapja "Halumbayzget"( Helemba) szigetet és ott nyaralót, építtessen magának és köréje gyümölcsöst telepítsen. 

2012. júl. 25.

Monszun eső, kénköves ménykő csapkodás,éjszakai bojlizáskor.

Az előző héten látott nagy pontyok nem hagytak nyugodni. Bojlizni kell ezekre a pontyokra... mondta horgászcimborám, aki ennek a módszernek jó ismerője. Nosza akkor bojlizzunk! Én még nem horgásztam bojlival soha, gondoltam ezt is ki kell próbálni, ezért megbeszéltük, hogy délután az öböl előtt találkozunk és bevetjük a szerelést, nagy pontyokra. Az idő sajnos nem a jobbik arcát mutatta, aznap reggel esőre ébredtem, egész nap egymást követték a felhős, esős időszakok de délutánra viszonylag megnyugodott az idő. Kifelé menet találkoztam egy róka kölyökkel, aki ügyet sem vetve rám vadászott az út mentén közlekedő pockokra, vártam míg befejezi a gyakorlatot és eloldalog, aztán tovább mentem a horgászhely felé.


2012. júl. 20.

A kis patak Domolykó Királya!


Körülnézett, szél kavarta fel a vizet, borzolta tarkóján a szőrt, látta a viharfelhőket, gondolta ez is egy esély, régóta szeretett volna megmérkőzni a patak királyával de eddig mindig túljárt az eszén. 

2012. júl. 19.

Vasárnapi kiruccanás.

Volt 2 órám egy gyors kiruccanásra a kedvenc patakomra, mikor odaértem az idő egészen elromlott, nem baj gondoltam, akkor is megpróbálom, ha elkezd esni az eső. Alig kezdetem el dobálni, rögtön jelentkezett egy sügér koma, egy kis GS bug wobbler volt, aminek nem tudott ellenállni. Olcsó de hatékony wobbler az ilyen kis patakon, reméltem domolykó uraságok is megkívánják. Nekibuzdulva pödörtem a damilt, kis lyukakba ejtve a műcsalit, ahol láttam domolykók várják a patak által hozott vagy beeső kaját.


2012. júl. 16.

Balin, jászkeszeg, pergetés, a rózsabogár diadala....

Menni, menni, menni az Öreg Dunára! A méltóságteljesen folyó, csobogó, surranó vízen lapátolni, horgászni. Kell a morfin bizony, halak, folyó , kajak és az élmények..... Elindultam még pirkadat előtt vadászni, süllőre gondoltam, visszaforgók, ruganyok alatt. Néma csend fogadott, csak a folyó surrogása és a köveknek csapódó kis hullámocskák csobogása hallatszott. Hátára vett a nagy folyó, gyorsan kellet eveznem, rövid idő alatt bemelegedtem.   

2012. júl. 15.

Domolykók a bozótos csalitosban 2.


Bejött amit elterveztem! Túljárni a domolykók csavaros észjárásán, nehéz volt de megérte vallatni a vizet. KIS PATAK, KIS PATAK, mekkora halak laknak itt! Nyílt víz szinte semmi, töklevél és hínár között egy kis placc, amit meg tudok dobni, pontosan, mert ha nem akkor nincs még egy dobásom mehetek a következő "lyukhoz". Most jöttek a domolykók, nem sok de az élmény megvolt a varázslat sikerült!

2012. júl. 11.

Pergetett keszeg.

A kis patak ismét kicsábított, gondoltam most jöhet egy hajnali patakos, nyakig érő nádban, sásban, szederindában pergetős nap. Korán kel a nap mostanság, nehéz megelőzni, nem is sikerült, már elhagyta a horizontot mire kiértem... A patak egy másik részén próbálkoztam, mint előző alkalommal, ezt még jobban benőtte a növényzet, mind a parton, mind a vízben. Egy két méternyi szabad vízfelület volt csak néhol, először nem tűnt jó döntésnek, hogy ide jöttem. " Járt utat a járatlanért fel ne cseréld" mondja a mondás és igaza van.... ez a rész nagyon szép volt és láttam nagyon nagy domikat de rá se sz@rtak az egész wobbler hadseregemre, meg körforgó arzenálomra, meg gumi micsodákra. Legalább tudom, hogy ott vannak.... Végső próbálkozásként egy mini twistert raktam fel ólomfej nélkül, a damilra tettem 0,4 g-os sörétólmot és így sikerült egy szem keszeget kiimádkozni, mert a nagyok utána mentek lekövették és odébbálltak, hiába próbáltam meg mindent, még léggyel is! Nem jött össze, ráadásul a rövidebb kajakos pergető botomat vittem magammal ami a 2,10 m-es hosszával nem volt elég, ezért a patak közepén lévő szabad vízfelületet csak nehezen tudtam meghorgászni. Szép hajnal volt és tanulságos legközelebb már felkészültebben megyek domolykókat kergetni. 

2012. júl. 6.

Domolykók a bozótos csalitosban.

Komám itt az aratás ideje! Sárgul már a gabona szára, jönnek a gépek aratni, dübörög, zúg a határ, ilyenkor eszembe jut Vuk és Karak, mikor a bodzabokor alatt húzták meg magukat és túljártak a Simabőrű eszén. Meleg van nagyon, keresem az árnyas fák alatti árnyékot, kis patak csordogál a megművelt táblák között, nem hivalkodón, megbújva, diszkréten, jobb napokat is látott egykor. A fénykorban fontos szerepe volt, ma már senki sem foglalkozik vele..... 


2012. júl. 3.

Naphal Invázió!

Kimentünk egy bányatóra pergetni, az idő enyhe túlzással sem volt megfelelő, szikrázó napsütés, hőség és kristálytiszta víz. Nem volt még egy kósza rávágásom se, meg is untam idővel aztán már csak fotóztam a vízben élesen kivehető hínárfoltokat. Na meg csináltam egy videót a part közelében seregekben jelen lévő naphalakról..... minden más halat kiszorítanak, még egy megtermett sügeret is odébb kergettek!! Nem jó látvány ennyi ikrazabáló tüskés hátú nem őshonos halfajzat. 


2012. jún. 25.

Kajakos ultra light pergetés, jászkeszegre meg, domolykóra.

Hijjnye azt a kutya mindenségit! Már megint, még mindig árad ez a szeszélyes, szerelmetes, duzzogós, kávébarna Öreg Hölgy! Most mi legyen? Itt vagyok egy számomra  teljesen ismeretlen ágrendszerben.....kajakkal, ultra light bottal, reményekkel és egy kupac műcsalival.... Ha árad akkor árad én meg horgászom csak azért is!


2012. jún. 20.

Óriás dévér a Kis Balatonon.

Nem telt el pár hét és ismét a Kis Balaton partján néztem a napfelkeltét, hallgattam sok ezer madár zsibongó, zsongó ébredését, miközben egy jó kis feederezéshez készülődtem.


2012. jún. 12.

Vizet a Dunába!


A Kisalföld napilap civil kezdeményezésre indította a Vizet a szigetközi Öreg Dunába!! aláírás gyűjtést, kérek mindenkit aki egy kicsit is szimpatizál a kezdeményezéssel, hogy a  parlament ismét tűzze napirendere a Szigetköz és az Öreg Duna kiszáradásának problémáját, akkor töltse le az Aláírás gyűjtő kérdőív.-et és kitöltve aláírva 2012-július 10.-ig küldje el a következő címre:

Kisalföld Szerkesztőség
9002 Győr Pf. 28

Ötvenezer aláírásra van szükség, ezért mindenki részvétele nagyon fontos!!



2012. jún. 11.

Horgászat és turizmus a Kis Balatonon.

Már régóta érlelődik bennem ez a bejegyzés, bemutatni hazánk egyik csodaszép vizes élőhelyét a Kis Balatont. Évek óta visszajárunk családommal horgászni, túrázni, kikapcsolódni. Első és legfontosabb a szálláshely, amit pár éve találtam a neten, egy kedves házaspár alakított ki panziót Zalavár és Balatonmagyaród között elhelyezkedő Balatonhídvégen.